|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bodnár Tünde 2008. október 22.Október 23-án a marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai a marosvásárhelyi Vártemplom udvarán felállított kopjafánál tartanak az 1956-os magyarországi forradalomra emlékező rendezvényt. Bodnár Tünde Rácsai Róbert 1956 című versét szavalja el. Ötvös József esperes rövid megemlékező istentiszteletet tart, majd a résztvevők megkoszorúzzák a kopjafát. /Az 1956-os forradalomra emlékeznek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2009. július 7.Maroskeresztúron az 1889-ben épült református templom első nagyobb felújítását 1965-ben végezték, majd 1996-ban is volt javítás. Az évek során az esőzés és a téglából készült alapzat miatt a falak vizesedtek, salétromosodtak. A munkálatokat már 2008-ban elkezdték. A tornyot is megújították, a cseréptetőt acéllemezre cserélték. A munkálatok még folynak. /Bodnár Tünde-Tímea: Javítják a 120 éves templomot. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./2010. június 5.Megemlékezés MarosvásárhelyenMintegy félszáz fiatal vett részt tegnap délután a marosvásárhelyi református temetőben a két világháború áldozatainak emlékművénél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete által a trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Fontos a múlt alapján építkezni, a jelenben kell tenni a jövő ügyéért. A megemlékezés időutazás, ilyenkor emlékszik a múlt dolgaira – mondotta az egybegyűlteknek Szigeti Szenner Szilárd. Gondolatait Osváth Attila, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagja egészítette ki, hangsúlyozva, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy 90 évvel ezelőtt történt velünk egy rettenetes tragédia: elszakadt magyartól a magyar, mert hazánkat hétfelé tépték! Beszélnünk kell róla, meg kell emlékeznünk róla. Tisztázott múlt nélkül nem építhetünk stabil jövőt, mert megfosztjuk magunkat azoktól a tapasztalatoktól, következtetésektől, amelyek segítenek bennünket a meghozandó fontos döntésekben. Meg kell emlékeznünk Trianonról azért is, mert a közös megemlékezések közös dolgainkról az együvé tartozás érzését és a nemzeti öntudatot erősítik. Trianon szétszakította a nemzetet, de a trianoni megemlékezések összefogják, erősítik! Elvárásunk az anyaország részéről, az igazság föltárása, tudatosítása és hirdetése, a magyar nemzettudat és történelmi tudat megszilárdítása" – mondotta Osváth Attila. A percekig tartó harangszó alatt némán emlékező fiatalokhoz Ádám Valérián szólt, majd Bodnár Tünde szavalata zárta a rendezvényt. (antalfi) Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 24.Élő kövek Isten hajlékábanSzeretetből felépült templom Nagy ünnep volt a maroskeresztúriak életében vasárnap: tíz év nehézségei, gondjai, küszködései után végre áll a templom, készen van Isten hajléka. A felszentelési istentiszteletendr. Pap Géza püspök az "építkezés" folytatásának szükségességéről beszélt a gyülekezetnek. Az elmúlt évtized megfeszített munkájának gyümölcse az új templom – hangzott el a felszentelési istentiszteleten, vasárnap délelőtt. A maroskeresztúriaknak immár két református templomuk is van: a Templom utcai, valamint a felszentelt Református Központ. Pap Géza erdélyi református püspök hangsúlyozta: bár sokan úgy gondolják, hogy a templomkészítés folyamata befejeződött, az építkezésnek nincs vége. "A külső építkezés lehet, véget ért, de a belső építkezésnek folytatódnia kell népünk, közösségünk érdekében. Ez a hajlék az a műhely, ahol az élő köveket faragják, alakítják, a folyamatosan épülő falba beépítik" – mondotta az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Isten áldását kérve Maroskeresztúr templomos népére. Az úrvacsoraosztást követően Rácz Sándor maroskeresztúri lelkész – aki immár két templomban tart istentiszteletet a több mint ezer tagot számláló gyülekezetnek – számolt be a 10 év munkájáról, adott számot mindazokról a dolgokról, amelyek az építkezéshez tartoztak. A templom terveit Kali Ellák egyházmegyei főgondnok készítette, az építési munkálatokat 2000 tavaszán kezdték el. Semmi pénze nem volt az egyháznak a munka kezdésekor, mégsem róttak ki a családokra kisebb vagy nagyobb összegeket. A lelkipásztor javaslatára elfogadták, hogy mindenki szíve szerint adományozzon, hogy szeretetből és szeretetadományokból épüljön fel Isten hajléka. Az első három év alatt a megfogadott cégek felemésztették a teljes kiadás csaknem felét. 2003-tól megváltozott a presbitérium összetétele, valamint a gondnok személye. A maros-keresztúriak egynegyede járult hozzá adományaival az építkezéshez, azaz minden negyedik család fizetett 50 lejnél nagyobb összeget, de voltak, akik 1000 lejnél is nagyobb összeggel támogatták az építkezést. 2002–2006 között évenként három közmunkanapot határozott meg a presbitérium és fogadott el a közgyűlés a 18-65 év közötti férfiak számára, így a keresztúriak 3.153 napot dolgoztak le vagy fizettek meg. 2002-től a munkálatokat Rácz Sándor lelkipásztor és felesége irányították. A kőművesmunkát Somorai Albert presbiter vezetésével az egyháztagok napszámra fizetve végezték el, a bejárati ajtók, padok, szószék Kádár István nyárádtői gondnok keze munkáját dicsérik, a többi asztalosmunka Huszár István presbiternek köszönhető. "Azért imádkozunk, hogy a maroskeresztúri reformátusok élő kövekként épüljenek be Krisztus földi testébe, hogy sajátjuknak tekintsék e hajlékot és töltsék meg alkalmatos és alkalmatlan időben" – mondotta a gyülekezetnek Rácz Sándor lelkész. Ha a helyi alapokból, kormányalapokból, a megyei önkormányzattól, a polgármesteri hivataltól, testvérgyülekezettől, a marosi egyházmegyétől, az egyházkerülettől és másoktól származó támogatásokat összeadnánk, 406.000 lejre rúgnának az építés költségei, a valóságban azonban legalább kétszer ennyibe került a templom. A beszámoló után a helyi egyház ifjúsági csoportja énekelt, szavalatokat Aszalos Szidónia, Nagy Leila és Bodnár Tünde adott elő. A vasárnapi templomszentelési istentiszteleten dr. Pap Géza püspök mellett meghívottként részt vettek Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese, Székely Ferenc nyárádtői, Molnár Endre székelykakasdi, Zöld György székelyvajai, Szilágyi Imre aranyosgyéresi, Csenteri Levente uzdi-szentpéteri lelkipásztorok. Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 6.Megemlékezõ ünnepség a nemzeti összetartozás napjánMarosvásárhelyen a Vártemplomban az elsõ világháborút lezáró, Magyarország új határait kijelölõ trianoni békeszerzõdés megkötésének napjára emlékeztek szombaton este az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). - A nemzeti összetartozás jegyében kívántuk eltölteni a napot, hogy ne csak tragédiaként éljük meg ezt a történelmi eseményt, hanem gondoljunk a jövõre is, egy sokkal szebb, tartalmasabb holnapért - nyilatkozta a Népújságnak Szigeti Szenner Szilárd, az EMI tiszteletbeli elnöke. A rövid zenés-verses mûsort megelõzõ istentiszteleten Kecskés Csaba, a Marosi Unitárius Egyházkör esperese a beszéde alapgondolatául választott zsoltárversekkel az utánunk következõ nemzedékek nevelésének fontosságára, a történelem megismerésére hívta fel a figyelmet. - Bármennyire is szétszakadt a magyarság a világon, mégis együvé tartozunk. A Trianon óta eltelt 90 év küzdelmes, nehéz idõszak volt a magyarság számára, de maradt ereje a szétszakított részeken, itt Erdélyben is, hiszen mindig voltak, akik a nemzet élére álltak. Az Erdélyi Magyar Ifjak felkérésére tartottam ezt az emlékezõ istentiszteletet, a magyarságtudat ébrentartásáért kifejtett tevékenységüket nagyra értékelem. Kezdeményezésükkel azt is üzenik, hogy fontos az egymásra figyelés, annak megtapasztalása, hogy lélekben, gondolkodásban is egységessé válhat a magyar nemzet. Vannak olyan pillanatai a magyar nemzetnek, amikor emlékezni kell, megélni a jelent és gondolni a holnapra - mondta az esperes. Az istentiszeteletet követõen Bodnár Tünde Szilágyi Domokos Magyarok címû versét szavalta, majd a Magrendszer Baráti Kör Kerubok zenés csoportja lépett fel zenés-verses mûsorral. Himnuszaink eléneklése után a mintegy félszáz EMI-s résztvevõ gyertyát gyújtott, így emlékezve a nemzeti összetartozás napján. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2013. március 16.Az ifjúság márciusaA béke jegyében A tavalyihoz hasonlóan az idén a megyei múzeum várbeli épületében, az egykori katonai sorozóban elsősorban a fiataloknak szóló rendezvényt szerveztek – a kávézóban az EMNT képviselői, az emeleten az RMDSZ városi szervezete. Mindkét helyszínen tábort ütöttek a kokárdakészítők, s sorra érkeztek az óvónők, tanítónők a gyerekekkel, hogy részt vegyenek a számukra szervezett programon. Hogy csak néhányat említsünk: igen érdekes előadást tartott Miholcsa József hagyományőrző huszár az egyenruháról, a lószerszá-mokról, illetve a fegyvernemről, Diós Brigitta és Bodnár Tünde közreműködésével Kossuth-nóták, népdalok hangzottak el. A korábbi felhívásra érkezett rajzokat kiállították, és a verseny díjait is a kávézóban adták át. Közben az emeleten a kisebbek az 1848-as szabadságharchoz kötődő témájú rajzokat, csákót készíthettek. Délután előadást hallgathattak meg az érdeklődők Barabás Miklós történelemtanártól a kokárdáról, Bandi Katalin magyaros mintájú ruháit is bemutatták. Közben az érdeklődők megtekinthették a 14-én nyitott – az előző évek ünnepéről készített és a Népújság archívumából Vajda György által válogatott képekből összeállított – kiállítást. Aki tegnap néhány percre betért a múzeum épületébe, hangulatban egy kicsit visszarepülhetett az időben, s jó volt látni, hogy párttól és ideológiai irányultságtól függetlenül nagyon sok gyereket, diákot elhoztak erre játékos múltbeli kalandozásra, identitástudatunk erősítésére. Erről is szól 1848 emlékezete. v.gy. Népújság (Marosvásárhely), 2013. június 4.Az összetartozás napja Marosvásárhelyen isMarosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius egyházközség kertjében az egy évvel ezelőtt elültetett almafánál gyűltek össze azok, akik kötelességüknek érezték megemlékezni a trianoni békediktátumról. A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját két éve a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Tavalyhoz hasonlóan Marosvásárhelyen idén is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Állampolgárok Klubja, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt hívta az emlékezőket a Bolyai téri unitárius egyházközség kertjébe kedden kora délután. Az EMNP marosvásárhelyi elnöke, Jakab István elmondta, a 93 évvel ezelőtt aláíratott diktátum igazából Magyarország szétdarabolását és halálát okozta, mintsem békeszerződés lett volna. Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor hangsúlyozta: egyik szeme sír, a másik nevet. Nevet, mert 90 év után olyan kormánya van ma Magyarországnak, amely cselekedett a külhoni magyarokért. Sír, mert Trianont nem lehet elfelejteni, hiszen a külhoniakat az 1940–44 közötti időszakot leszámítva az utódállamokban másodrangú állampolgároknak tekintik. „Hiába állította gróf Apponyi Albert, hogy a tények hamisak, a magyar delegáció bizonyítékait meg sem nézték, meg sem hallgatták. Trianonra emlékezve ne az Európai Uniótól várjuk a megoldást, mert tehetségtelen, és nem hajlandó közbelépni. Ne azoktól a politikusainktól várjuk a segítséget, akik jobban ragaszkodnak a bársonyszékhez, ezt látjuk 23 éve. Cselekedjünk és reménykedjünk ezen a gyásznapon”– fogalmazott Cseh Gábor. A Nemzeti Összetartozás Napján tavaly elültetett almafa előtt – amelynek gyökerei összetartanak, növekedése pedig legyen a magyar nemzet növekedése – Bodnár Tünde, Kozsik József és Nagy Hajnalka Zsuzsanna szavalt, Diós Brigitta pedig népdalt énekelt. A megemlékezést Nagy László unitárius főjegyző zárta Pál apostol levelével, majd hozzátette: június 4-én szerte a világon, akik ezt a nyelvet beszélik, egy kicsit megállnak és emlékeznek, hogy reménye legyen a nemzetnek. Gáspár Botond szekelyhon.ro lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
